Archív poszt, ennek megfelelően.
♦
Mottó 1.: “...Az ország építészeti arculata egyre zűrzavarosabb, településeink egyre csúfabbak. A pénz pallérozatlan uralma, a külföldről beoldalgó építészeti import sokszor alacsony minősége, az új építési anyagok silánysága, az építészek jó részének csalfasága, az építészet egyetemes szellemi jelentőségének csökkenése miatt gyorsan halad Magyarország építészeti képének torzulása…” (Janáky István, szakmabelitől)
Mottó 2.: "...Több órán keresztül tarthatjuk az ülést. Ezt azért mondom, mert a tervtanács munkája mindig nagy vitát vált ki. A szakmai és a civil emberek véleménye nagyban eltér egymástól. Ennek vannak szakmai és politikai kérdései is..." (Bencsik Mónika, polgármester)
♦
Nagykovácsi látkép zord indafoto
1. Arculatot karcolgatok
Ahogy említettem a Településképi törvényről és az Arculati Kézikönyvről külön posztot fogok írni, de kikerülni a témát a Tervtanács működéséről szólva, nem is kell, és nem is lehet. Külön adalék, hogy láttam ma Lázár Jancsi bácsi vanmensztendapsó-ját (kormányinfó) élőben, amin egy újságírói kérdésre válaszolva hosszan beszélt a Településképi Törvényről és az Arculati Kézikönyvről, szóval ezt jelként értelmezem.
♦
2012-ben végeztek egy kutatást, kifejezetten az építész-szakmán belül, a főépítészi rendszerről (kiterjesztve tehát, ahol van ilyen, a Tervtanácsi rendszerről is), ami az építészfórumon megtalálható. Részleteiben is tanulságos és szórakoztató, de a legjobb, a szabadon megfogalmazható vélemények összegzéséből kialakuló kép:
“…A szabadsoros véleményekben két dolgot emeltek ki. Az egyik a főépítészek politikától, üzlettől (és építési hatóságtól) is független szakmaiságának biztosítása, valamint az összeférhetetlenség szabályainak tisztázása. Összességében a válaszadók szemében az ideális főépítész egy superman, legalábbis ilyen tulajdonságokat, tudást és hatást vár el tőle a szakma: legyen egyszerre képzett urbanista, karizmatikus építész tervező, legyen csapatjátékos, ne szóljon bele a területére mások által tervezett épületek esztétikai kialakításába, legyen független a helyi politikai és üzleti érdekektől, de legyen jóban ezek képviselőivel, legyen minél több jogköre, s amikor kell, legyen bátorsága és joga felülbírálni az előírásokat, de ítéljen mindig objektív szakmai szempontok szerint, és maga ne tervezzen az adott területre…”
Nos, szerény véleményem és kiegészítésem ezzel kapcsolatban a következő:
- Tapasztalataim nyomán, bátran kimerem jelenteni, hogy Györgyi Zoltán, Nagykovácsi Főépítésze, az építészek megfogalmazott igényeit tekintve, nem egy superman.
- Valószínűleg az általa vezetett Építészeti Tervtanács is elbukna/elbukott volna az építész szakma idealizált álomképe alapján. Ahogy az ország összes tervtanácsa és főépítésze is. Alapfeladataik közé tartozik, hogy esztétikai kérdésekkel is foglalkozzanak. Ezért fizetik őket. Ettől a pillanattól fogva viszont nem képesek mindig objektív szakmai szempontok szerint ítélni. Matt.
- Én azt hiszem az építész szakma egy kicsit sokat vár el a nagy büdös magyar rögvalóságon bolyongó főépítészektől és tervtanácsi tagoktól, de Nagykovácsit tekintve, – különösen a betelepülési hullám felívelésétől, tehát a 2000-es évek elejétől – az elvárásaik egyenesen az utópia kategóriája alá esnek. A Tervtanács tagjainak, 14 év alatt, több száz épület tervét kellett elbírálniuk, és tucatnyi esetben működtek közre a megépült közintézmények esetén is, egyénileg (pl. zsűritagként) vagy együtt. Ilyen körülmények között nem létezik krónikus semlegesség, és ezt könnyű bizonyítani.
- A politikától senki nem tud függetlenedni. Sem a helyitől, sem az országostól. A politika jelöli ki az utakat, amelyeket be kell járni. Az építészeti utakat is: ingatlanfejlesztések, ingatlanberuházások, középületek, felújítások, építészeti pályázatok...ez mind politika. Ezekről kell véleményt mondani, ezeket kell elbírálni, ezekről kérdezik ki a polgárok véleményét, ezek ellen tüntetnek, ezeket kritizálják, és azokat az embereket, akik érintettek abban, hogy megvalósult/elutasították.
- A 2003-ban megalakított Tervtanács kezdetben egy véleményező testület volt, de a végső szót a helyi építéshatóság mondta ki (amíg még létezett ez az intézmény Nagykovácsiban, 2013. január 1.-ig.) Volt olyan terv, amit a Tervtanács átengedett, a helyi építési hatóság viszont elkaszált. Volt olyan terv, amit a helyi építési hatóság először elkaszált, aztán a Tervtanács javaslatára, többnyire kisebb-nagyobb módosításokra kérve a tervezőket, de végül átengedett. A jogszabályok megváltozásával, később a Tervtanács véleménye ügydöntő fontosságú lett: ha pl. valamire nemet mondott, az építéshatóságnak is el kellett utasítania a tervet. Egy 2012-es kormányrendelet a polgármesterekhez utalta véleményezési jogkört, akik természetesen sok esetben semmiféle építész-szakmai kompetenciával nem rendelkeztek, így azokon a helyeken, ahol egyáltalán létezett Tervtanácsi testület, a jelentőségük tovább növekedett. Amikor a kormányzat a bürokráciacsökkentés keretében ostoba, de legalább a rá jellemzően erőszakos módon szétzúzta építéshatóságok helyi intézményeit, és a járások szerint szétosztotta a feladatokat (nálunk Budakeszi adja ki az építési engedélyeket), az építésügyi katyvasz tovább mélyült.
- Végül minden egy kalap alá került: a csont nélkül átengedett tervek, a módosításra javasolt, és csak aztán átengedett tervek, az ismeretlen tervezők munkái, valamint a sztárépítészek tervei is. Ami megvalósult, az adja a falu építészeti arculatát.
- Ha a ház megépült, már késő keseregni a település, vagy az adott övezet/utca építészeti arculatának elvesztésén. De az kétségtelen, hogy ez megkönnyíti az új megbízással Nagykovácsiba érkező építészek dolgát, mert pl. így ilyen módon indokolhatják a tervezési alapállásukat: “...A környéken kertes családi házak és hétvégi pihenőépületek vannak, amelyek elhelyezésükben, építészeti stílusukban, kubatúrájukban és tetőidomaikban vegyes képet mutatnak. Nincsen egységesen értelmezhető utcakép, vagy követendő kapcsolódási pont…” És még igaza is van, ez a baj.
- Egy ház megítélése nem csak ízlésbéli kérdés. Jó esetben nem csak az. A kritikák ugyanis nem csak laikusoktól érkezhetnek, hanem építészektől is, és ők építész-szakmai elvárásokat is számon kérnek egy-egy megvalósult épület tervezőitől (rá kell kattintani az előbb linkelt cikk alján, az első kockára, legördülnek a kommentek, magam is hozzászóltam, laikusként. Nagyon kemény kritikát tolnak a szakmai-kommentelők).
- A laikusok és az építészek véleménye -pl. egy nem minden szempontból hagyományosnak tekinthető, vagy éppen kifejezetten formabontó épület kapcsán- nagyon ritkán találkozik. Ez többnyire úgy csapódik le, hogy amiért az építészek rajonganak, azt a laikusok utálják.
2. Harcoló, arculati alakulatok
Ez a téma – mármint Nagykovácsi építészeti arculata – megjárta az önkormányzatot is. Többször.
Alpesi ház, kibuc, mediterrán, kerek ház egymás mellett, építészeti skanzen, trafóház, géppuskaállás, krematórium, akvárium: ilyen szavakkal jellemezték a képviselők az egyes házakat…Mi kell még?
“…Györgyi Zoltán a bemutatkozó után vázlatosan ismertette a Tervtanács 2010-es tevékenységét. Munkájuk során 80 tervet véleményeztek, amelyből 32-őt visszaküldtek átdolgozásra. Elmondta, hogy jól látszik a válság az építési kedven kb. 30-40%-kal kevesebb tervet kaptak, mint a korábbi években. Jellemzően – 90%-ban – családi házakat véleményeznek (minden 120 m2 meghaladó újépítésű, vagy ilyen méretű épület bővítését). Elismerte, hogy az elutasítások nagy száma miatt, mindig nagy vitákat váltanak ki a döntéseik, hiszen az építési hatóság bizonyítékként kezeli a döntéseiket (Bencsik Mónika itt közbeszúrta, hogy ő az 5-10 sablonmodelles megoldást tartotta volna jónak, de végül meggyőzték ennek hátrányairól). Egy tervező a tervének elutasítás esetén végrehajthatja a javaslatokat, avagy választ fogalmazhat meg egyet nem értéséről. Ezt követően a testület kérdéseket tehetett fel a Tanácsnak, amelyekre jelentős részben nem kaptak válasz, mivel Bárdos Iván („Szent Flórián utcai építészeti skanzen”, két házra pedig akvárium és krematórium kifejezéseket használta) majd Bedő István (az említett két Szent Flórián utcai házra a „géppuskaállás” és „trafóház” szavakat használta) is konkrét házakról tett fel kérdéseket. Bencsik Mónika elutasította, hogy nyílt ülés keretében egyedi ügyekről legyen szó, de a KT felteheti kérdéseit a Tervtanács tagjainak egy zárt ülés keretében…”
A fenti részlet az egykori nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportál főszerkesztőjétől, Fáber Dávidnak a beszámolójából származik, amit elmentettem, és érdekes módon egy az egyben megőrzött az utókornak a várkapu info is, de itt az eredeti, nem szó szerinti jegyzőkönyv, a teljes vitával és beszámolóval, a 13. pontnál, amiből most ismét idézek:
Bárdos Iván – képviselő: Ha lenne rá lehetőség, hogy egy kötetlen formában leülnénk, csak a kérdéseket fogalmaznánk meg most, és majd ott válaszolnátok. Például kialakult-e egy olyan, hogy nagykovácsi stílus legyen, vagy többnyire az amerikai iskola stílusára hajaznak, külső terméskő, a kápolna környékén az ember megáll és körbenéz elborzad, az Arany János utcai terület legfelső során skanzen látszik, alpesi, mediterrán, kibuc, akvárium. Elég vegyes valamit látni. Rózsa utca tetején kerek ház. Ezekről volna érdemes beszélgetni: miért ment át a tervtanácson ezeknek a háznak a terve? Mi a tervtanács hatásköre, mikor mondhat nemet, és meddig? Ezekre a kérdés felvetésekre találjunk időpontot, hogy megértsük ezt mi is.
Györgyi Zoltán – főépítész: A tervtanács véleményezését az építéshatóság bizonyítékként veszi figyelembe. Ez alapján dönti el, hogy megadja, megtagadja, vagy kikötésekhez köti az engedélyezést, A véleményben megfogalmazottakat kell figyelembe venni. A tervtanácsi véleményt kiegészítheti az építéshatóság. Ezek alapján dönt. Nem lehet egy házat a végletekig elutasítani.
Alföldi György – tervtanács tagja: Az emberek és a környezetük hogyan felel meg egymásnak, hogyan tudja a közösség befolyásolni a környezetét...Örök vita, vajon mennyire kell egyen házakat kialakítani. Hol a határ? Vannak települések, ahol erről rendelkeznek.
Tóth Balázs – tervtanács tagja: Mi is az, hogy Nagykovácsi. Onnan lehet mindent levezetni. Szedett-vedett falu, olyanok vagyunk, mint Ausztrália...Nem egységes a Tervtanács abban, hogy milyen mélységig menjünk bele a terv véleményezésébe.
Paulin Pál – tervtanács tagja: Hosszabb időt töltöttem a világ több részén, életvitelszerűen. Más kultúrákban a környezettel, szomszéddal kapcsolatos harmónia számít,: ha ez megvan, akkor rendben van minden, ha viszont ez kezd megbomlani, akkor jönnek a szigorítások.
Bencsik Mónika – polgármester: Látják a Képviselő-testület tagjai, hogy a tervtanácsi munkában résztvevők tanítják és művészi szinten művelik ezt a dolgot, mi pedig csak a szárazabb részt látjuk és halljuk, a lakosok ellenérzéseit..."
A Tervtanács működését, döntéseit érintő viták visszatérő elemi voltak a képviselő-testületi üléseknek. Ezek többnyire akkor jöttek elő, amikor Tervtanács benyújtotta a testülethez az előző évben végzett tevékenységéről szóló főépítészi beszámolóját. A Tervtanács megalakulásától kezdve, minden évben lerakott az asztalra egy ilyet, és ezek mindig elfogadásra kerültek.
Részlet a 2012. XII. 13.-ára készített főépítészi beszámolóból:
Bár munkánk nagy részét a lakóházak terveinek bírálata tölti ki. Természetesen, mint konzultatív tanácsadó testület több alkalommal is egyeztettetünk a Polgármester asszonnyal az önkormányzatot érintő területfejlesztési, hasznosítási kérdésekben. A tervtanács tagjait Pest Megyei Építész Kamara által javasolt építészek közül – a Polgármester asszonnyal egyeztetve – a Tervtanács elnöke (a főépítész) nevezi ki. A kamara által kijelölt tagok között megtalálhatók a korábban a Képviselő-testület által javasolt építészek – Tóth Balázs és Paulin Pál – is, akik üléseinken is rendszeresen részt vesznek.
A válság miatti beruházás csökkenés miatt 2011-ben összesen 8, 2012-ben decemberig összesen 6 alkalommal tartottunk tervtanácsot. Általában 4 hetenként ültünk össze, ettől csak a kevés terv, illetve a szabadságolások miatt, néhányszor nyáron és karácsonykor tértünk el, de az engedélykérelmek elbírálása ezért késedelmet nem szenvedett.
Költséghatékonysági szempontok alapján üléseinket az elmúlt két évben általában 5 fő részvételével tartjuk...A nagy projekteknél és önkormányzati beruházásoknál – CBA, bölcsőde – opponenseket kértünk fel Földes László és Golda János Ybl díjas építészek személyében. A tervtanácsokon összesen 124 tervet, tervet véleményeztünk, melyek közül 46 került elutasításra, illetve kértük átdolgozásukat. A törvényi szabályozás szerint az építési hatóság véleményünket az eljárásban bizonyítékként kezeli, ugyanakkor egy esetleges elutasítás esetén a másodfokú eljárás kimenetele már bizonytalan, így az építéshatósági kollégákkal szoros együttműködésben próbálom a tervezőket, építtetőket a zsűri által megfogalmazott „irányba terelni” a módosításokat végrehajtatni. Úgy gondolom, hogy működésünknek köszönhetően a beadott dokumentációk építészeti és műszaki tartalma javult, és a megvalósult épületek között is már tetten érhető a színvonal emelkedése.
A járások létrehozásával az új elektronikus ügyintézés bevezetésével lényegi változások lesznek az hatósági munkában is, hiszen Nagykovácsiban is az elsőfokú építési hatósága is Budakeszi jegyzőjéhez fog tartozni. A terveket elektronikus úton az un. ÉTDR-re kell feltölteni és a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 21. § -ban szabályozottak szerint az engedélyezést megelőzően a polgármester Településképi Véleményezési Eljárást folytathat le. Ennek szabályozására rendeletet kell majd alkotnunk..."
(2012. XII. 13. jegyzőkönyv részletek, némileg szerkesztve)
Györgyi Zoltán, Főépítész: "...Települési véleményezési jogkört a 314/2012 kormányrendelet a polgármesterhez delegálta, aki véleményét a Tervtanács és Főépítész állásfoglalása alapján teheti meg. Ez az engedélyezési eljárásban rövid határidőkhöz van kötve. Ez idáig azért nem került erre sor, mert, ahogy más jogszabályoknál is, naponta változik valami. Itt is ez a helyzet. Amikor már fix, akkor módosítani fogjuk.
Az üléseken Tervtanács mindig határozatképes volt. Ehhez 4 fő jelenléte szükséges. ...A jövőben nem lesz a Tervtanácsnak konzultatív lehetősége: amennyiben egy terv nem lesz engedélyezésre javasolt, akkor a tervet el kell utasítania az építéshatóságnak. Ez véleményezésadóra nagyobb felelősséget terhel, a Tervtanács, a Főépítész és a Polgármester személyében is. Azt gondolom a Tervtanács hatékonysága javult. A terveket az építtetők és a tervezők előzetesen az építéshatóságnak, főépítésznek küldik meg, illetve kérjük őket, hogy amennyiben erre lehetőségük van, akkor elektronikusan küldjék el az e-mail címemre, így van arra lehetőség, hogy a Tervtanácsi tagok a problémákat előzetesen is tudják jelezni. A tervtanácsokon folyamatos hangfelvétel készül, illetve szakvélemények kerülnek kiadásra, amit megkapnak az építtetők az építéshatóság postázásán keresztül. A tájékoztatóban beidéztem 6 szakvélemény tartalmi részét, nevek természetesen nem szerepeltek benne...Ennyit szerettem volna elmondani, amennyiben kérdésük lenne, állok rendelkezésükre
Bencsik Mónika polgármester: Az, hogy a jövőre tekintettel mi várható, még nem tudjuk, de egy elég részletes bemutatót kaptunk a budakeszi polgármesteri Hivatalból, a leendő Járástól. Az eddigi elmúlt időszakban a főépítészeti tervtanács véleményezte valamilyen szinten, hogy megfelelően tartja e az ingatlant megépítésre vagy sem, de ez a vélemény nem befolyásolta azt, hogy az építés hatósági engedély kiadását. Nekünk, az én szemszögemből a Tervtanács működése a nagy projektjeinknél elengedhetetlen, amikor pl. közintézmény hozunk létre. Nekem, nekünk fontos volt, hogy egy építészekből, szakemberekből álló grémium, mit fogalmaz meg egy-egy tervvel kapcsolatosan, pl. az adott közintézménynek milyen a településünkhöz való illeszkedése. Itt láttam azt a szakmai segítséget, ami számunkra elengedhetetlen volt. Az egyes magánépítkezésekkel kapcsolatosan, többször felmerült, hogy miért épülnek olyan épületek, amelyek véleményeink szerint nem településképbe illeszkedőek, és mégis létrejöttek. Nekem kecsegtető, de egy nagyon szűk lehetőségem lesz az, hogy Polgármesterként kimondjam: ha nem látom azt az ingatlant településbe illőnek, akkor az nem épülhet meg. A hivatalban a főépítészt és az építészeket leginkább erre lehet, mint tanácsadókat felkérni, illetve egy Főépítészi Tervtanácsot azért működtetni, hogy magának a Polgármesternek ezt 15 napos véleményezését segítse. Ez azt feltételezi, hogy ez egy intenzív működést igényel.
Amit hangsúlyozni kell, hogy a tervtanács előzetesen végzett egy egyeztetést a tervezőkkel. Sok esetben ott ült a tervező, és ott elkezdődött egy szakmai vita. Legtöbb tervező azzal védekezik, hogy a megrendelője ezt várja el tőle. Voltak olyan esetek, hogy elutasító vélemény született, de volt olyan tervezők, aki rugalmas volt és áttervezte az épületet. Amit én érzékeltem az elmúlt 7 év munkájából, hogy a főépítészeti tervtanács részt vett a nagyobb projekteknél, pl. legutóbb a Főutca pályázatnál, amiben együttműködtünk az építész urakkal. Hasznos volt az a néhány alkalmas együttlét..."
Bárdos Iván képviselő: Engem nagyon érdekelne, hogy az a terv, amit a Tervtanács elutasított, az utólag engedélyezve lett vagy sem?
Györgyi Zoltán főépítész: Ezek visszajönnek, minden esetben kompromisszum születik. Az elmúlt 8 év alatt, talán 1 vagy 2 esetben fordult elő, hogy elálltak az építtetők az építéstől. Sok esetben felhívtuk az építtető figyelmét arra, hogy gazdaságtalan, rosszul kezelhető, láthatóan rosszul használható épületet tervezett neki a tervező. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a nagy projektek esetében külsős opponenseket is fölkértünk.
Dékány Angella alpolgármester: Gyakorlatban ez hogyan működött? Láttam, hogy a 2012 év második felében, hatékonyabb volt: jobb volt a tervtanácsnak az együttműködése és kapcsolata a közreműködőkkel. Rendeletünkben szerepel az, hogy kik azok, akikkel együtt kellett működniük. A gyakorlatban ezeket a részvevőket, építtetőket, tervezőket minden esetben meghívták személyesen, 2011-ben is? Mennyire mennek el a Tervtanács bírálóbizottsági üléseire, vagy ez csak a 2012. évben vált gyakoribbá?
Györgyi Zoltán főépítész: Valóban, 2012-ben nagyobb hangsúlyt fektettünk a meghívásra, ez korábban problémát jelentett. Én látom el ezt a feladatot is. A meghívást telefonon és interneten intéztem a tervezőkkel, nyilván ez a hatékonyabb. Minden egyes tervezőt tájékoztattunk arról, hogy a Tervtanácsi ülések természetesen nyilvánosak, és a megjelenésre és a tervismertetésre lehetőség van. Talán annak köszönhető az, hogy többen vettek részt, mert interneten többen is, korábban egyeztettünk velük. Ha kiderült egy probléma, akkor ajánlottuk, hogy jöjjenek el, mert jó lenne, ha személyesen tudnánk egyeztetni.
Dékány Angella alpolgármester: Persze nekem nem egyértelmű, de építésznek, akinek ez a szakmája egyértelmű, hogy megnéz egy tervdokumentációt, és átlátja, amit én nyilván én nem látok át. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy amikor a tervtanács összeült és odakerült az adott elbírálásra ítélt dokumentum, azt akkor látják először, vagy kapnak előzőleg tervdokumentációt?
Györgyi Zoltán főépítész: Rendeletek alapján a terveket 5 nappal előtte be kellene nyújtani a Tervtanácsnak. Ez nem mindig történik így, ezért engedékenyebbek vagyunk. A tervező aznap reggelig, vagy előző nap behozott terveit is bíráltuk. A Tervtanács ezeket a terveket nem tudja előzetesen elbírálni. Minden más esetben, amikor jelentkezik egy tervező, hogy tervet akar beadni, akkor javasoljuk, hogy küldje át előzetesen, Tervtanács által bírálható szinten és minőségben, e-mailen. A tervtanács tagjai úgy jönnek össze, hogy a tervek 60-80 % át már ismerik.
Dékány Angella alpolgármester: Van valami vétójoguk az építtetőnek, vagy a tervezőknek? Fellebbezhetnek ellene, ha nem fogadják el a Tervtanács döntését?
Györgyi Zoltán főépítész: A december 31-ig hatályos jogszabályok szerint (252/2006 kormányrendelet), a tervtanácsi szakvéleményt az építésihatósági eljárásban bizonyítékként kell figyelembe venni. Ezt azt jelenti, hogy az építéshatóság megvizsgálja a szakvéleményt, és ha indokoltnak tartja az abban foglaltakat, akkor figyelembe veszi az engedély kiadása, vagy megtagadása esetén. A konzultatív jelleg, az én emlékeim szerint nem eredményezett olyan helyzetet, hogy az építtető nem csinálta volna meg az általunk kért változtatást, és elutasítottuk volna az építési engedélyét. Ilyen helyzetbe nem került az építéshatóság sem. Építészeti főtanács véleménye ellen eddig nem lehetett fellebbezni, de ez 2013. január 1-jével meg fog változni.
Tóthné Pataki Csilla jegyző: Azt tudni kell, hogy a gyakorlatban nem minden építtető érdeklődik arról, hogy hogyan is kell a terveket benyújtani. Ha az építés hatósági kolléganő azt tapasztalja, hogy 120 m2-nél nagyobb újépítésű házat szeretnének építtetni, akkor jelzési kötelezettsége van a Főépítész felé. Ezért van az, hogy nem mindig működik az előzetes tervbenyújtás. A másik az, hogy az építéshatósági kolléganőknek kötelessége az építési dokumentációban a jegyzőkönyvet tárolni, amit az adott épületről a Tervtanács, mint véleményező kiadott. A határozatba is sokszor bekerül, hogy a tervtanács első körben elutasította, vagy éppen elfogadásra javasolta a tervet. 2013. január 1-től megváltozik a helyzet. Az építéshatóság átalakul. Amit tudunk: az építészhatósági jogkör Budakeszi jegyzőjéhez kerül. Ott fog felállni az elsőfokú építéshatósági hatóság 10 fővel. Nagykovácsiból 1 főt átvesznek közszolgálati jogviszonnyal. Van egy kormányrendelet, ami kijelölte, hogy Nagykovácsiban január 1-től építésügyi pontot kell létesíteni. Ezen azt kell érteni, hogy nálunk a Polgármesteri Hivatalban, Önkormányzati alkalmazásban, egy ügyintéző lesz, aki építéshatósági kérelmeket, hiánypótlást befogadhat és köteles lesz továbbítani Budakeszi jegyző felé..."
Györgyi Zoltán főépítész: Annyit fűznék hozzá, hogy építési terveket elektronikus úton kell elküldeni, erre a kolléga azért lesz ott, hogy rögzítse és továbbítsa a terveket, de még nem tiszta, hogy ebből hogyan lesz engedély.
Balogh László képviselő: A ma kiosztott, bővített, beszámolóval kapcsolatban lenne két kérdésem. Az egyik, hogy itt fel van sorolva a bírálatokból egy-egy mondat, és az elutasított tervek között van olyan, ami kimondja, hogy a mediterrán épület Nagykovácsitól idegen. Azt, hogy ezt kimondja, nekem nagyon tetszik. Viszont a megépített házakon ez nem látszik.
Györgyi Zoltán főépítész: Ez az az állapot, amit a Tervtanács el tudott érni. Folyamatosan felhívjuk az építtető figyelmét, hogy vegyék észre, hogy már régen túl vagyunk ezen a mediterrán stíluson. Azt el kell mondanom, hogy az elutasított tervek zöme ilyen okból került elutasításra.
...
Balogh László képviselő: Egy kérésem lenne, ha jövőre lesznek üléseik, oda meghívást kaphatnánk mi képviselők?
Bencsik Mónika polgármester: Jövőre nem testületi hatáskör lesz ez a feladat, hanem polgármesteri.
Dékány Angella alpolgármester: Ügyrendi Bizottságon kértem Jegyző asszonyt, hogy egy pénzügyi kimutatást mutasson be, éves szinten mennyibe kerül a tervtanács az Önkormányzatnak.
Tóthné Pataki Csilla jegyző: A tagoknak alkalmankénti tiszteletdíj van megállapítva. Éves szinten 5 tagról beszélünk, 2011-ben, bruttó 375.000 Ft volt. Idén az eddig kifizetett bruttó összeg 420.000 Ft volt, az 5 tagnak lebontva.
Györgyi Zoltán főépítész: A tervtanács elnöke díjazásban nem részesül.
Bencsik Mónika polgármester: Ez a múlt eseményeit tükröző beszámoló. A hatékonyság, amire rákérdezett az Alpolgármester asszony: növekedett. Ez a Képviselő-testület 2010 óta sokat foglalkozott az Főépítészi Tervtanács munkájával. Januártól tényleg át kell gondolni, hogy a további működés hogyan legyen, mert azok a 15 napos etapok, olyan építész tervezőknek, akik egyébként főállásban dolgoznak és ezer más dolguk van, az elég sűrű ülésezést jelent..."
Tóthné Pataki Csilla jegyző: A Képviselő-testületnek jogában áll pontosan meghatározni az elvárt elemeket a Helyi Építési Szabályzatban..."
A Tervtanács tagjai nem ebből a munkából lesznek milliomosok. Ingyen senki sem adja a tudását, de az nyilvánvaló, hogy több közösségi szolgálat van ebben a részükről, mint önös érdek. Főleg anyagi természetű nincsen. A Tervtanács összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi, szellemi hasznot hajtott Nagykovácsinak, mint amennyibe az adófizetőknek került a díjazásuk. A grémium létrehozása – minden a tevékenységüket ért kritika mellett – kitűnő lépés volt, és megérte a belefektetett pénzt, időt, energiát.
3. Nyugaton a helyzet néhol változatlan
Az önkormányzatról szólva, azért az jól láthatóan kiderül a fenti jegyzőkönyvekből, hogy a Tervtanács működésének mikéntje még a képviselők előtt sem volt teljesen világos minden vonatkozásban.
A Tervtanács, nem politikai értelemben, afféle állam az államban jelleggel működött/működik, mert az építész-szakmai elefántcsonttorony nem sűrűn bizonyul(t) megmászhatónak a kívülálló laikusok számára, ajtót meg ritkán nyitnak. Mivel a házakra vonatkozó véleményező-jegyzőkönyv nem nyilvános, még az adatvédelmileg szenzitív adatok kitakarása mellett sem, és abba csak a főépítész és az építéshatóság tagjai, valamint az érintettek (építtető, szomszédok, tervező, tervtanácsi tagok stb.) tekinthetnek bele, a kritikus életszemléletű polgárok/önkormányzati képviselők csak a házak elkészülte után szembesülhetnek a településkép arculatán esett vágásokkal. Ezt az arculatot próbálja most utólag menteni a kormányzati rendelet országszerte, amihez sok sikert kívánok.
Így szigorúan magunk között szólva, azért azzal sikerült engem meglepni, már sok évvel ezelőtt is, amikor kiderült, hogy még az önkormányzat képviselői is ennyire tétován bolyonganak a helyi építészeti összképet befolyásoló döntéshozatal útvesztőiben. Hogy ez hogyan lehetséges, arra nem leltem magyarázatot. Bár, ha meggondolom, már a Mohos-érában járva, annak idején azt is későn vették észre, hogy a Tervtanács tagjainak több mint egy hónapja lejárt a megbízatása, így pánikszerű gyorsasággal meghosszabították azt 2019. december 31-ig. A képviselők változnak, de lefogadom, hogy egyébként Nagykovácsiban bizonyos vonatkozásokban minden a régi, sőt, a személyes tapasztalataim szerint egyre inkább régiesedik. Nem baj, legalább bővül a témák palettája.
4. Arcok
A Tervtanács megalakulása óta, 14 éve, ugyanazzal a stábbal működik. Kivétel nélkül mindannyian, elismert szakemberek.
- Györgyi Zoltán, Főépítész, a Tervtanács Elnöke, itt ,de a helyi lényeg itt
- Alföldi György, építész, a Magyar Építész Kamara delegáltja, itt
- Oroszi Zoltán építész, itt
- Paulin Pál építész, itt
- Tóth Balázs építész, itt
Nagykovácsi látkép zord indafoto
A Tervtanács elé beadott tervek elbírálásának van egy száraz, bürokratikusan zörgő és könnyen emészthető része: megnézik, hogy a terv illeszkedik-e a Helyi Építési Szabályzat előírásaiba. Ezek határozzák meg az épület, beépíthetőség stb. rögzített feltételeit. Az épület jellegétől függően természetesen további peremfeltételeket támasztó szakmai, műszaki dokumentációk előírásaival, illetve vonatkozó jogszabályokkal is összevetik a tervet, de a legjellemzőbb és legnagyobb számban beérkező családi ház tervek esetében a HÉSZ elegendő, és az jelenti a határoló falakat. A harmadik kör az, amikor a megépítésre szánt házat mélyebb szakmai vizsgálatnak is alávetik: ez utóbbi esetben kerülnek elő a gazdaságos üzemeltetésre, használhatóságra, és egyéb aggályokra figyelmeztető jelzések, ahogy azt említik is. Itt már csak a szakmai tapasztalatukra, tudásukra, tájékozottságukra támaszkodhatnak, mert az nincs benne a HÉSZ-ben, hogy a házakban nem ártana az emeletre lépcső, ne nyíljanak egymásba az ajtók, túl sok a közlekedő, rámegy a gatyád a fűtésre, alulméretezett a garázsbejáró, a kazánhelységnél lemaradt a szellőztetés, esetleg hasznos lehet egy wc is valahová, és Virág elvtárs! Se ajtó? Se ablak?
Ám ami a nyers számokon, adatokon, százalékokon, racionalitáson, tehát az objektív valóság határain kívül van, az az ingovány. A szubjektív megítélés. Ott már ki kell merészkedni a biztonságos öbölből a nyílt vízre. Tájképileg illik ez ide? Környezet- és tájbarát épület ez? Harmonikus? Esztétikus? Befogadható? Hogy mutat majd télen, amikor csupaszak a fák? Hogy néz ki a többi ház mellett, között, felett? Vissza kell verni az ízléstelen terveket, az önmegvalósító építészeket, a látomásos megrendelők lázálmait. Sajnos, nem mindig lehet győzni, ez kiderült.
Amikor a piCinkék ostrom alá vették a (figyelmeztetés: a link érzékeny politikai tartalomra visz) CBA-Príma beruházást, az egyik meghatározó érvük a projekt ellen az volt, hogy tájképileg, építészetileg idegen, és elcsúfítja a környezetet. A CBA-Príma épületét is meg kellett védeni, mindkét alkalommal. Az első változat védhetetlen volt, de azért Györgyi Zoltán megpróbálta, a második variációnál már könnyebben boldogultak., mert az védhető is. Családi házak esetében ez a probléma olykor hatványozottan jelentkezik.
Az ízlés. Tény: minden, ami az elmúlt 14 évben ebben a faluban felépült, az magán viseli a tervtanács tagjainak ízlését. Ez nem képezi, mert nem is képezheti vita tárgyát. Az építtetők, az építészek, az építéshatóság ízlése, és végül meghatározó súlyban, a település ízlésőrségeként, az épített környezet kontrolljával a Tervtanács tagjainak ízlése alkotta, formálta, irányította, befolyásolta ebben a faluban a településképi arculatot.
Ami szerint például a mediterrán házak korszakán már túlvagyunk. Én nem tudom. Így van ez? Mi a bizonyíték erre? Ez egy kinyilatkoztatáson alapuló építész-szakmai álláspont? Walter Gropius és Mies van der Rohe is régen halott, akkor most már a Bauhaus is ciki? Én több előadásán voltam Györgyi Zoltánnak, és máshol elejtett megjegyzéseiből is kiderült, hogy szinte legendás távolságtartással viszonyul a hazai mediterrán építészethez. (különös, hogy a "spanyol házakat" még Lázár János is emlegette a Kormányinfón, negatív példaként, úgy tűnik, ezt a fejébe verték) Viszont az összes építőanyagkereskedés rogyásig van mediterrán tetőcseréppel, az egyedi készítésű, míves famunkájú zsalugáterek reneszánszukat élik, és nem látom, hogy a vörös-agyagsárga-...földszínű vakolatok forgalmazásával felhagytak volna. Félreértések elkerülése végett, a házunknak köze sincs a mediterrán stílushoz, tehát nem érzem találva magam, és rokonaim sincs ilyen jellegű otthonuk. Számomra kissé ad-hoc jellegűnek tűnik egy hosszútávú és értéktartó koncepcióhoz, hogy építészeti divathullámok alapján történjen egy terv támogatása vagy elutasítása. Ez az irányelv kissé lazának tűnik a falu építészeti arculatának kialakításához. Nagykovácsiban most a lapostetős, minimál, fehérre fehér, letisztult, futurista high-tech, kő-üveg-acél vonal a menő, gombamód szaporodnak az ilyen házak, mert ez lett most a trendi, fancy, sexy építészeti fáklyaláng.
És mi lesz holnap? Amikor ez is csak kiüresedett, unalmas, lejáratott, építészeti modorosság lesz? Akkor majd az lesz az iránymutató hozzáállás, hogy eme házak korszakán már túlvagyunk, és a Tervtanács sorra utasítja el az ilyen tervekkel érkező építészeket? A falu egy építészeti divat-skanzen kiállító tér lesz?
Tényleg, olyanok vagyunk, mint Ausztrália. De nem lehet ezen változtatni sem? Vagy majd most?
Ettől függetlenül, igaz: a Tervtanács nélkül itt elszabadult volna az építészeti pokol.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a lehetőségeiken belül igyekeztek kordában tartani az építtetők/építészek olykor destruktív lelkesedését, még ha ennek sikerességéről erősen megoszlanak a vélemények, akkor is.
Ugyanakkor kihagytak néhány ziccert, az elmúlt 14 évben. Ha a képviselőknek nem is jutott eszébe, ők azért élhettek volna néhány korlátozó jellegű javaslattal a HÉSZ egyes szakaszainak, vagy pl. az övezetekre vonatkozó előírásoknak a szigorításával, esetleg pont egy Településképi Arculatkönyv ötletével előállva, hogy ne most kelljen majd loholni az események után.
Az ötlet még ingyen van, de a kidolgozás már komoly szakmai munka, és ezért teljes joggal vehették volna fel az őket megillető juttatást is. Most már mindegy, a kormányzat megelőzte őket.
Még szegény Bencsiket is leszólták a 5-10 típusterv ötletével, pedig az az ötletcsíra nem volt rossz, és abból kiindulva, ha nem is típustervek formájában, de eredményre juthattak volna egy kevésbé nyitott építészeti szabályozást alkotva.
Szokásom azt mondani, hogy én megmondtam előre, és én tényleg megmondtam előre, mert Jómagam és Én tettem a nagykovacsi.net fórumán ilyen javaslatokat 201o-14 között, tűpontosan olyanokat, mint amire most a kormányzat kényszeríti az önkormányzatok 2017 október 1.-i határidővel és előírt lakossági konzultációkkal a településkép védelmében. Az ötletelésemet ugyan vastagon leszarta mindenki, akinek szólt, de ez nem baj, mert az ilyesmi soha nem aggasztja a cinikus lelkemet, és mit tesz az időkerék, most elmondhatom újra.
A kormányzat – egyébként az építészek asztalverésének hatására – végül ráveszi a döntéshozókat és az építész-szakma képviselőit, hogy utolérjék önmagukat, és gondoskodjanak némi településképi védelemről, amit a mottóban, bölcs kollégájuk annyira hiányolt. Már 2004-ben.
Innen szép nyerni.
És ezzel el is érkeztünk a Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény, lényegéhez, "ami a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása és védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására."
Akkor legközelebb társadalmasítok.
