Archív poszt, ennek megfelelően.
♣
Dísznövények a kertben
Kósa Géza előadása az Öregiskolában, 2013. február 25.-én
Újraszerkesztett, frissített beszámoló
Mottó 1.: “Minden kert legfontosabb alapnövénye a pázsit mellett, a fa és a cserje, mert ezek – a fák és a cserjék – adják meg a kert szerkezetét, ez a legfontosabb építőanyagunk, ehhez fogjuk a lágyszárú, évelő, és hagymás növényeket hozzátársítani.” (Kósa Géza)
Mottó 2.: “…Ha boldog akarsz lenni egy életen át: legyél kertész.” (különböző változatokban létező javaslatok végső lezárása, internetes falfirka, és állítólag japán közmondás.)
♣
♣
Az ötödik fejezet előzetese:
- a gyümölcsfákról
- oltványok, nagyüzemi termesztés és házi kertek, BBBeton kemény körteágak, növénytársítások röviden
- szakirodalom
♣
Kérdések…
- Milyen gyümölcsfákat javasolna Nagykovácsiba?
Én nem vagyok nagykovácsi lakos, de szegény diákként, a 60-as években jártam ide metszeni Nagykovácsi környékére. Ugye nem véletlenül voltak és vannak itt nagy körtések. Itt kötöttebb talaj van, tehát az, hogy itt a körte nagy telepítésekben készült, annak éppen az az oka, hogy az ilyen viszonylag kötött, nyiroktalajokra a körte nagyon jó. De nem jók az olyan csonthéjasok, mint pl. a cseresznye, amelyek kifejezetten a jól felmelegedő, levegős, homoktalajokban igazán jók. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet ültetni, mert minden kertbe lehet ültetni cseresznyét, minden kertbe lehet ültetni körtét, de a kettő nem ugyanazt az eredményt adja. Ezekbe a völgyfekvésű, agyagtalajos területekbe inkább körte és alma való. Azok a csonthéjasok, mint a cseresznye, meggy, az nem nagyon szereti itt, ezeket helyeket. A szilva az viszonylag semleges ilyen szempontból. Nagy gyümölcsösöket telepítettek ide, mert ezek az erdei talajok másra nemigen voltak alkalmasak. Emlékeim szerint itt óriási körtések voltak. (Jól emlékszik. 40+ éves távlatban is: maradandó élmény volt, ebből is látszik. Most is vannak. Várják a feltámadást.) Még mindig a kezembe érzem, mert aki metszett már körtét önök közül, az tudja miről beszélek. Mi egy héten keresztül négy napig, mást se csináltunk csak nyomtuk ezt. Mint a BBBeton (nagyon megnyomta a b-t, jó hangsúlyt kapott a szó), olyan kemény tud lenni az a rohadt körteág amikor át kell vágni (nevetés) Az embernek aztán olyan izomláza lett, hogy a poharat nem tudta megfogni már a negyedik napon (Kósa is nevetett az emlékeken, és mi is nagy vidámsággal díjaztuk a rövid múlt idézést). De itt nagyon jó kis körte termő táj van, mondjuk.
Elhagyatott, elvadult körtés az előtérben, a Nagy-Szénás alatt, zord indafoto
- Hiányzik neki a víz. Főleg a Nagy-Szénás oldalon… – mondta Peregovits László. (Itt egyszerre többen beszélni kezdenek, mert ez már nagyon helyi érdekű, és állandó jelleggel a fókuszpontban álló téma. Nagykovácsi elhanyagolt gyümölcsösei, földterületei, kárpótlások, visszavásárlások, telekadók, Hangyaszövetkezet…lesz róla szó a blogon.)
- Valószínűleg azért, mert nem gondolták át a telepítéskor, és túlságosan felvitték a hegyoldalra. Miért hiányzik a körtéknek ennyire a víz? Ehhez ismerni kell az őshonos vadkörte eredeti élőhelyét. Magyarországon a vadkörte, az őshonos vadkörte: az egy ártéri növény. Tehát bírja az időszakos vízborítást is. Vizes legelőkön is megél, mert rettenetesen erős gyökere van és azok a körték, amik vadkörte alanyra lettek téve, azok igénylik a vizet. Hogy az alma és körte mennyire bírja az időszakos vízborítást, és mennyire igényli a vizet arra nagyon jó példát tudok mondani. Volt nálunk Rátóton egy fajtagyűjtemény cseresznyékből, mellettük pedig egy körte meg alma. Ám amikor az a nagyon vizes esztendő betört, három évvel ezelőtt, az összes cseresznye elszállt, pedig csak két hétig volt telítve a talaj vízzel, mert a cseresznye szereti a levegős, laza, homokos talajt. A körte és az alma viszont életben maradt, mintha mi sem történt volna. Emiatt a nyirkosabb, nehezebb talajokra nem jó a meggy és a cseresznye például.
- Akkor milyen alanyokra tett gyümölcsfákat javasol?
- Én mindig azt szoktam mondani, hogy házi kertekbe a vad alanyok jók. Vadkajszira tenni azt a barackot, vadcseresznyére tenni azt a cseresznyét, vadkörtére a körtét.
Ma már rengeteg, mindenféle alany van, de az alanyokban az a csapda, hogy a faiskolák általában nagyüzemi termesztésre dolgoznak. A nagyüzemi termesztés lényege: nagy táblák, támrendszer, egységes kezelés. A nagyüzemi parcelláknál, a szüretelésnél sem mennek oda egyenként létrákkal, hanem minél könnyebb szüretelési lehetőséget alakítanak ki. Tehát ún. gyengítő alanyok vannak divatban, amik gyenge növekedést adnak egy növénynek. Ám nekünk a házikertbe nem az kell. Nekünk egy szép, termő fa kell, mert én ráérek felmenni egy létrával leszedni a termést. Ezek a fák sokkal erősebbek, sokkal nagyobb a gyökérzetük, nem kell nekik támrendszer, mint a nagyüzemi parcellákban álló fáknak, amelyek e nélkül kifordulnának, annyira gyenge növekedésű erejűek az alanyok, általában. Mivel a faiskoláknak az az érdeke, hogy 10000 db-ot eladjanak egy nagyüzemnek, ezért a választék ma nagyon kevés a hagyományos oltványból.
- Akkor a következő kérdésem, hogy hol bukkanhatunk ilyen alanyokra?
- Rengeteg a kis faiskola, nem tudom, most mondok egyet hasból, Lantos Andrásnál, akit ismerek, Baracskán, a Lantos Faiskola. (itt) Ő csinált direkt ilyen kis tételes, házikerti fajtákat például. Tehát a kisebb faiskolákban tessék keresni az ilyen típusú dolgokat, mert ott nem a nagyüzemek igényeit próbálják meg kielégíteni, hanem választékot próbálnak előállítani. Ott maguk csinálják az oltást és egyszerűbb azokkal dolgozni.
- Milyen növénytársításokat tudna javasolni, amelyektől, szebbé teszik a kertet pl kevesebb kártevő lesz a kertben? (Itt azért egy pillanatra, nagyon derűsen és udvariasan, nem kibújva a válaszadás alól, sóhajtott egy nehezet az előadó. A válasz egy külön előadás anyaga lehetne.) Hát..ez..ez egy nagyon hosszú téma. Kétféleképpen lehet ezt is megközelíteni, de én ebbe nem akarok most belevágni (derültség) Az egyik: tíz éve megjelent Magyarországon egy kötet, részben én fordítottam, a kedvező növénytársulások könyve, amiben van egy nagyon hosszú lista, példákkal. Biztosan nem nagy példányszámban jelent meg, de egy szenzációs könyv, amely növényenként megy végig, és hozzáteszi lábjegyzetben a növényhez illő ideális felsorolást. Nem jut eszembe hirtelen a pontos címe, de majd megírom természetesen. (Rákerestem otthon, közvetlenül az előadás után. Erről van szó: A harmonikus kertek enciklopédiája, ez itt. Ránézésre és tartalomra is irgalmatlanul jó könyvnek tűnik. Elég rég óta nincs a placcon, erős a gyanúm, hogy kiadják újra. Addig maradnak az ismert utak: előjegyzés, antikvárium, kölcsönkérni a nagymamától…) Tehát pl. a lágyszárú növények: ABC sorrendben végigveszi a növényeket és mindegyikhez felsorol 20 másikat, amivel érdemes összeültetni, amivel jól érzi magát, ami nem jelent neki konkurenciát, melyik talajt szereti mindegyik. Tehát ez az egyik út, amikor – részben – esztétikai úton közelítjük meg a kérdést: harmonizáljanak a növények színben, formában, méretben.
A másik pedig, amire inkább kérdezni tetszik, hogy mi az a növény, ami biokertként egyensúlyban tart egy növényt, kertet.
Van egy pár ilyen növény, de, ha most nem akarok nagyon részletekbe belemenni akkor nagyobb társaságokat mondok. Ott vannak a Tagetes-ek, a büdöskék. Ezek olyan növények, amelyektől egyes embereknek borzong a háta. (... A büdöskék a legjobb, legvidámabb tölteléknövények ott, ahol elültethetőek. És mitől lenne büdös? Ki találta ki ezt a marhaságot? Budapest, a politika, a fekália…: az büdös.), mert a tagatesek büdösek, meg csúnyák, meg nemtudommi, de valóban van egy olyan hatásuk, hogy rengeteg rovarkártevőt távol tartanak a kerttől. Ott vannak általában az ernyősvirágzatúak. Az ernyősvirágzatúak között, tudják jól, nagyon sok a fűszer és gyógynövény. Ezeknek nagyon erős az illóolajtartalmuk, részben ezért szeretjük őket. Ezek az illóolaj kipárolgások bizonyos kártevőket és kórokozókat féken tartanak, vagy távol tartanak a kertben. A másik nagy csoport az ajakos virágzatúak, pl. a zsályafélék. A magas illóolajtartalmuk ugyanilyen hatású. Ezeknél se véletlen, hogy annyi közöttük a gyógy-és dísznövény. De arra ne számítsunk, hogy a büdöske majd mindenre jó hatással lesz, mert a mai világban, ahol nagyon sokféle növényt összegyűjtünk egy kertben, ez nem fog működni. Ezek a növények szelektív hatásúak. Nincs olyan növény, amire azt mondhatom: ha betettem a kertembe, onnantól fekhetek a nyugágyamban és nézhetem a kertet. Sajnos nincs ilyen növény, éppen a sokféleség miatt. Nagyapáinkat, ha megkérdeztük, azt mondták “Uggyan má’ lenyomtuk a szőlőt egy kis rézgálicca’ azt jóéccakát!” És mi az, hogy a házikertben a zöldség nem nőtt meg. Annyira szelektáltan kicsi volt a választék és annyira lokális, hogy kiszelektálódott. Itt, Nagykovácsiban a svábok is tudták, hogy mit termelnek 200 éven keresztül, a többi meg kiesett a táncból. Ma meg behozzuk akarva-akaratlanul azt a kellemetlen vektort, ami behoz pl. új betegségeket, mert most más a világunk. Nincsenek mindent tudó növények. Nem tudjuk kikerülni a növényvédelmet.
- Beszéltünk a szakkönyvekről. Tudna olyan szakkönyvet javasolni, amatőr kertészeknek valót, teljesen Biblia jelleggel…
- Sajnos az ilyen Biblia jellegű könyvek 24.000 Ft-ba kerülnek… (könnyem is csorgott, annyira röhögtem. Az előadónak ezek a minden bántó gúnytól mentes, ugyanakkor hihetetlen szarkasztikus hangsúlyai a legtöbb poén forrásaként szolgáltak az előadás alatt)...de van egy nagyon jó könyv, amit megint csak azért ajánlok, mert nagy részét én fordítottam (nevetés), én lektoráltam, de nekem ebből semmiféle anyagi hasznom nincsen. A címe: Flóra. Két kötetes, 24000 Ft. Hatalmas merítésben egymás mellé sorakoztatja a növényeket, leírja a fényigényt, csapadékigényt, mindent. Ez itt. (Ez sem tűnik piskótának, és szintén elég régen jelent meg utoljára.)
Vagy van egy másik, A Királyi Kertészeti Társaság könyve, ebben is megtalálják a nevemet, de ezt nem azért ajánlom...na, mi a címe, nem jut hirtelen eszembe..
Valahányszor a kezembe veszem, padlót fogok a gyönyörtől, zord indafoto
(Kósa Géza nem, de a terem sarkában hátul ülő felesége, aki a brekegő békát is kordában tartotta, rögtön tudta mi a könyv címe, ám ezt én is tudtam, és így egyszerre mondtuk. A családi könyvtár első számú kiemeltje, gyakorlatilag 20 éve: Christopher Brickell: Dísznövény Enciklopédia, Az Angol Királyi Kertészeti Társaság kézikönyve. Egyszerűsítem: a világ legjobb kertészeti könyve, de minimum benne van az első kettőben, ha ezt a Flóra című két kötetest ideszámítom, amit viszont nem ismerek, de elhiszem a szakembernek. Ha bármi hibát elkövettünk a kertészkedéseink során, arról nem a szakirodalom hiánya tehet, ez a könyv pedig önmagában egy könyvtárral ér fel. A Dísznövény Enciklopédiában van 4000-nél több színes fotó, illusztrációk, elképesztő mennyiségű információ 8000 növényről, oda-vissza latin-magyar neves névmutató, kerttervezési segédlet, növénykalauz, növényszótár. Szinte megrendítő maximalizmussal és odafigyeléssel, logikusan felépített és megszerkesztett könyv. Kifejezetten úgy rakták össze, hogy specifikus, célzott keresésre is alkalmas legyen, tehát ha neked egy középtermetű, legfeljebb 5 méter magas, de 4 méternél nem terebélyesebb, szürkészöld lombozatú, rózsaszín virágzatú, fagytűrő cserjére van szükséged, akkor meg fogod találni. Idézek az ajánlóból: “Egyetlen amatőr és hivatásos kertész sem nélkülözheti…A műfajnak a leghitelesebb kézikönyve világos és alapos útmutató a mérsékelt övben kultiválható sokezernyi dísznövényhez: negyven szakértő, fotográfus és tanácsadó állította össze Christopher Brickell, az RHS ( az Angol Királyi Kertészeti Társaság) főigazgatója irányításával…Az (RHS) enciklopédiája felbecsülhetetlen értékű alapmű, amelynek sem terjedelmében, sem minőségében nincs párja. Kertbarát nem lehet meg nélküle. “ Valóban nélkülözhetetlen. Amióta írom ennek az előadásnak a leiratát, folyamatosan itt van mellettem. Szerintem még a google is ezt lapozgatja titokban. 1993-ban jelent meg.) Annak is a nagy részét én fordítottam. Több kiadást megért könyv, mert nagyon kapós. A könyv eredeti szerzői garanciát jelentenek a minőségre. Az Angol Királyi Kertészeti Társaság 1802-ben alakult: van egy kis múltjuk. A Royal Horticultural Society-nek kb. 50.000 tagja van szerte a világon, többek között én is. Érdemes általában belenézni az impresszumba, mert akkor látni lehet, hogy az Alsó-Csehországi Minácsik néni írta-e a könyvet vagy esetleg a Cambridge-i egyetem oktatói például. (Segítek: ezt a könyvet nem az Alsó–Csehországi Minácsik néni írta) Van egy nagyszerű honlapjuk, rengeteg információval, bár sok mindenhez csak tagsággal/kódszámmal lehet hozzáférni, de nagyon sok egyébhez nem kell ilyesmi. Saját kiadású könyveik vannak, kitűnő választékkal, persze, angol nyelven…Bocsánatot kérek, túl sokat beszéltem, nekem azért még haza kéne érnem Vácrátótra. (nevetés)
Köszönjük szépen!
♣
